Az Óbuda Hockey Academy folytatja a megkezdett szisztematikus munkát, így az U18-as csapat vezetőedzői posztjára Timo Tuomi szakmai vezető javaslatára felkérte a finn Mirko Frimant. A vezetőedzővel készült rövid interjút pedig az alább olvashatjátok!
Köszöntünk az OHA-nál Mirko! Hogyan kerültél az Óbudai Hockey Akadémiához? Mik a terveid, milyen csapatot szeretnél kialakítani nálunk?
Timo Tuomi, az OHA szakmai vezetője májusban megkeresett és megkérdezte, hogy szeretnék-e az OHA-nál dolgozni. Amikor junior játékos voltam, akkor Timo az edzőm volt, ha úgy vesszük, egy kicsit visszamegyünk az időben, nagyon várom, hogy újra együtt dolgozhassunk.
Először szeretném megismerni a játékosokat, látni őket a jégen és a jégen kívül is, hogy tudjam milyen játékosok és emberek vannak a csapatunkban. Ezek után már részletesebb edzésterveket készíthetek, melyek kiterjednek azokra a készségekre, amelyeket fejleszteni akarunk és erősségeinkre, amelyekre építhetünk. Általában az a tervem, hogy az egyéni képességeket erősítsük, hiszen a játékosok fejlődése növeli a rutin szintjét, így a csapat is jobb lesz.
Ami a csapatot illeti, a legfontosabb az, hogy jó emberek legyenek a csapatban, erős karakterek és játékosok, akik elkötelezettek a csapatértékei mellett, minden nap jól dolgoznak és tisztelik az egyesületet és a csapattársaikat. Amikor junior játékosokról beszélünk, ezek a dolgok megtanulása időbe telik, de a jégkorong mindig egy tanulási folyamat.
Egy szezont már dolgoztál Magyarországon. Mik az eddigi tapasztalataid? Hogyan látod a Magyar jégkorong jövőjét?
Legutóbb, amikor Magyarországon voltam az nagyon pozitív élmény volt számomra. Kezdetben voltak nehézségek, melyekre számíthat az ember, ha más kultúrába kerül, de miután hozzászoktam minden jól ment. Csak egy szezont töltöttem Magyarországon, így a magyar jégkoronggal kapcsolatos tapasztalatom kissé szűk, de a látottak alapján hiszem, hogy rengeteg potenciál van benne. Ha mindenki folytatja a kemény munkát, akkor idővel Magyarország meg tudja vetni a lábát a sportág elitjében.
A finnek a sportág elitjéhez tartoznak a kezdetek óta. Miben rejlik a titok? Mit kell a magyaroknak átvenniük a finn jégkorongból?
Nincs nagy titok a finn jégkorong sikere mögött. Minden a magas szintű napi munkán alapszik, minden edzésidőt a legjobb minőségben kell kihasználni. Finnországban a játékosokat helyezzük a középpontba, ez azt jelenti, hogy minden játékos különböző képességekkel és eltérő mentalitással rendelkezik, ezért megpróbáljuk ezt megérteni, majd megtalálni a módját, hogy a játékosok tudását a csapat érdekeit előtérbe helyezve ki tudjuk használni. Azt gondolom, hogy a legnagyobb erősség az, ha a játékosok elkötelezik magukat a csapat és a játékrendszer értékeivel szemben, valamint tiszteletben tartják a munkakörnyezetet. A játékosok profi és jó sportolók akarnak lenni, ami jó alapot biztosít a munka és a csapatépítés számára.
Mondd el, milyen módszereket részesítesz előnyben az edzői munkád során. Mik a bevált eszközeid, hogyan tanítod és motiválod a sportolókat?
Számomra a legfontosabb dolog, hogy egy kicsit se veszélyeztessem a napi edzés szintjét. Az edzés célja nyilvánvalóan a játékosok készségszintjének javítása, de rutinszintjük emelése is. Minél rutinosabbak, annál jobb lesz a csapat. De szükségünk van arra, hogy keményen folytassák az edzést, és minden edzés során végig összpontosítsanak. Versenyre van szükségünk az edzés során is. Erősségeim a játékosokkal való együttműködés egyéni képességfejlesztés terén. Tudom, hogyan kell tanítani a játékot a játékosoknak, felismerem az egyes játékosok erősségeit, és ebből a szempontból kicsi célokat tűzhetek ki a játékosok fejlődéséhez. Egy új csapatnál mindig eltart egy rövid ideig, hogy megismerjük a játékosokat, de nagyon várom, hogy találkozzam a srácokkal.
Van kedvenc csapatod, játékosod? Ki a példaképed?
A kedvenc csapatom természetesen a szülővárosom csapata, a JYP Jyväskylä, ahol junior éveim alatt játszottam. Az NHL-ben a Boston Bruinsnak drukkolok. Amikor junior játékos voltam, bálványom Jari Lindroos nevű játékos volt, aki a JYP-en játszott. Most rengeteg jó játékost tudnék említeni, de általában csodálom azokat a játékosokat, akik nem félnek a hibáktól, és azokat a játékosokat, akik mindig hajlandóak megtenni mindazt, ami egy mérkőzés megnyeréséhez szükséges. Ha egy játékost kellene kiemelnem, akkor az Connor McDavid, akinek játéka már-már művészet!
Mesélj kérlek a jégkorongon kívüli életedről! Mivel foglalkozol, amikor nem a jégkorong van a fókuszban?
Az edzősködésen kívül média-szerkesztői tanulmányokat végeztem, ami nagyon érdekes, lehetőséget adott arra, hogy a jégkorongról elvegye a gondolataimat. Ez egy 2 éves képzés, de immár negyedik éve folytatom (az edzősködés miatt), tehát lehet, hogy nemsokára le is diplomázom. Nem tervezek karrierváltást, de nagyon szórakoztató tanulni. Az edzői munka nagyon lefoglal, így a szezonban nem sok szabadidőm van, amikor mégis akad, akkor csak megpróbálok pihenni, jó sorozatokat nézni, zenét hallgatni, valami olyat csinálni, ami elvonja a gondolataimat munkától.